Dobó István Egri Csillagok
465 éve, 1552. október 17-én Eger váránál Dobó István kapitány vezetésével a védők visszavonulásra kényszerítették a török csapatokat. A törökök másnap megkezdték a visszavonulást. 1552. "Achmed pasa október 18-án éjjel, miután állítólag Ali pasát azért, mert őt az ostromban való részvételre rábeszélte, kemény vádakkal és szidalmakkal illette, hadiszereit szekerekre rakatván, másnap hajnalban az egész sereggel elvonult Eger alól. Magyarország – és Eger városa – történelmének egyik leghősiesebb tette fűződik az egri vár védőinek nevéhez" – elevenítik fel az diadalt A magyar nemzet hadtörténelme című kötetben. Gárdonyi Géza Egri csillagok című népszerű regényének is köszönhetően könnyebben elképzelhetjük Eger várának ostromát, az ellenség színes sátrait, a vár lakóinak mindennapjait és számos olyan szereplő jellemét, akik valóban éltek egykor. Noha Gárdonyi nem tudományos könyvet írt, nem egy dologbna igyekezett hű maradni a valósághoz, Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének história című hőskölteményéből több szereplőt is felvonultatott, nem csak a főszereplőket, Dobó Istvánt, Bornemissza Gergelyt és Mekcsey Istvánt.
- Agria Nyári Játékok - Egri Csillagok
- Index - Tudomány - Az egri hős, akivel százezer török nem bírt el, egy magyar paraszt igen
Agria Nyári Játékok - Egri Csillagok
A magyarok megvalósították a lehetetlent, legyűrték a fenevadat. A magyarság egyik legnagyobb győzelme most szuperprodukcióként fantasztikus kiállításban, egyedülálló látványvilággal, kiemelkedően pazar előadásban kerül a közönség elé. Hűséges szerelmesek, egy bosszúszomjas bég, egy hitvány áruló, kitartás és hősi önfeláldozás, végül a világraszóló győzelem. Színpompás és sziporkázó csatajelenetek, az egri nők legendássá vált harca a bástyákon, a tűzkerék, mely utat vágott az ellenség soraiban, mind-mind a különleges élmény része. Az egyedülálló produkcióban a musical mára klasszikussá vált zenéje és az érzelmes, mégis mozgósító erejű szövege alapozza meg a látvány, a fények, a csaták és táncok együttes hatását. A lenyűgöző előadás egyaránt mélyen maradandó élmény nyújt minden néző számára, a kisgyermekektől az idősebb nemzedékekig. Az előadásban több mint 120 szereplő játszik és közreműködnek az egri vitézlő iskola hagyományőrző vitézei, táncosok, vitézek, várnép.
- Szívizomgyulladás ekg jelei part
- A feketeszakáll szelleme teljes film magyarul
- 1 Euro Cent Hány Forint 2020 / Euró (Eur) Átváltása Erre: Magyar Forint (Huf) - Árfolyamok
- G�rdonyi G�za: Az egri vit�zek esk�je
- Index - Tudomány - Halálra ítélt bűnösként lett Eger hős várkapitánya Dobó István
- Dobó István beszéde az egri várvédőkhöz - YouTube
Ó, de minekünk ez a mindenségünk! Ha kell a mi életünk, vedd el Uram, tőlünk! Hulljunk el, mint a fűszál a kaszás vágása alatt! Csak ez az ország maradjon meg… ez a kis Magyarország. Mária, Jézus anyja. Magyarország védő asszonya! A Te képedet hordozzuk zászlóinkon. A Te nevedet milliók ajka énekli magyarul! Könyörülj érettünk! Szent István király! Nézz alá az égből! Nézd pusztuló országodat, veszendő nemzetedet! Nézd Egert, ahol még állnak a Te templomod falai, és ahol még a Te nyelveden, a Te vallásodon dicséri a nép a Mindenhatót. Mozdulj meg mennyei sátorodban, Szent István király; ó borulj az Isten lába elé! Isten, Isten! Legyen szíved a miénk! /Részlet Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből/
Gárdonyi Géza hallhatatlan regénye nyomán Az egri Agria Játékok a Táncművészetért K. N. Kft és a CONCERT EUROPE bemutatja Várkonyi Mátyás ( Erkel-díjas) – Béres Attila: EGRI CSILLAGOK A Nagy Musical "És most magam esküszöm – harsogta Dobó kigyulladó szemmel, s két ujját a feszületre emelte – esküszöm, hogy a haza érdekében a várat minden erőmmel megvédem, élve el nem hagyom, pogánynak nem adom a magyarok Istene engem úgy segéljen! Erő és fortély meg nem félemlít, meg nem tántorít se pénz, se ígéret! A vár feladására való hajlandóságot sújtsa erős, jogos halálos ítélet. Veletek maradok minden rosszban, nem kérek olyat, amit magam ne tennék! Ha nem így cselekszem, vessen ki a föld, s ne érdemeljem ki a Úr örök kegyelmét! " (Részlet Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből) Ma már mindenki előtt ismert, hogy Dobó István, az egri vár kapitánya megtartotta esküjét. Kevéssé ismert azonban, hogy 1569-ben Dobó Istvánt Miksa császár parancsára felségárulás gyanújával letartóztatták. Bizonyítékot nem találtak ellene, mégis, nagybetegen is börtönben tartották, s szabadulásának feltételeként hűségnyilatkozat aláírását szabták.
G�RDONYI G�ZA (1863-1922): Az egri vit�zek esk�je (R�szlet a szerz� Egri csillagok c�m� k�nyv�nek IV., Eger veszedelme c�m� fejezet�b�l) - Esk�sz�m az egy �l� Istenre, hogy v�remet �s �letemet a haz��rt �s kir�ly�rt, az egri v�r v�delm�re szentelem. Sem er�, sem fort�ly meg nem f�leml�t. Sem p�nz, sem �g�ret meg nem t�ntor�t. A v�r felad�s�r�l sem sz�t nem ejtek, sem sz�t nem hallgatok. Magamat �lve sem a v�ron bel�l, sem a v�ron k�v�l meg nem adom. A v�r v�delm�ben elej�t�l v�g�ig al�vetem akaratomat a n�lamn�l feljebb val� parancs�nak. Isten engem �gy seg�ljen! V�rkonyi Zolt�n: Egri csillagok c�m� filmj�nek megtekint�se itt: Az Egri csillagok diafilm v�ltozat�nak megtekint�se itt: Vissza a f�oldalra
Index - Tudomány - Az egri hős, akivel százezer török nem bírt el, egy magyar paraszt igen
Azomba két dárdával általüték, Ez nemes vitézt ott hamar megölik. Ami tehát nem sikerült az 50-100 ezer fős török seregnek, és nem sikerült előtte éveken át a portyázó török katonáknak, az összejött egy fejszés parasztembernek: csatában sikerült legyőznie Eger vár harcos (és harcias) hősét, akinek ráadásul teljesen értelmetlenül sikerült csetepatéba bocsátkoznia. Az egri vár három hős védőjéből egyébként mindháromnak dicstelen vég jutott, ahogy arról itt részletesebben is olvashat (bár korábban hibásan baltát írtunk fejsze helyett, amiért az agráreszköz-technológia iránt rajongó olvasóinktól ezúton kérünk elnézést). Dobót 1569-ben felségárulás vádjával börtönbe zárták, és csak nem sokkal halála előtt, 1572-ben engedték szabadon, míg Bornemissza Gergelyt 1554-ben a törökök csellel elfogták, Konstantinápolyba vitték, ahol Ahmed pasa, az egri ostrom bukott vezére bosszúból felakasztatta. (Borítókép: Az egri vár kicsinyített mása az Egri csillagok című film forgatásakor 1968-ban Pilisborosjenőn.
Az 1526-os mohácsi vész és Buda 1541-es elfoglalása után az oszmán birodalom Magyarország középső részén terjeszkedett tovább, míg északi részén Habsburg Ferdinándot, keleti részén, Erdélyben a Szapolyai családból választanak királyt. Fráter György országegyesítési kísérlete után, midőn II. Jánost lemondatva, Erdélyt 1551. szeptember 1-jén átadta I. Ferdinándnak, Kara Ahmed pasa másodvezír büntető hadjáratot intézett Magyarország ellen. 1552. június elején Ali budai pasa megszállta Veszprémet, a Szondi György által védelmezett Drégelyt (július 9. ) és kisebb nógrádi várakat. Kara Ahmed – a portai és a ruméliai hadakkal Temesvár ellen vonult. A várat Losonczy István több mint egy hónapon keresztül sikerrel védelmezte 2300 katonájával. Idegen zsoldosai azonban – szabad elvonulást feltételezve – feladásra kényszerítették. A kivonuló őrséget a törökök – ígéretük ellenére -, felkoncolták. Temesvár elfoglalása után a Kara Ahmed pasa vezette török fősereg a szolnoki vár alatt egyesült Ali budai pasa csapataival, és szeptember 4-én megszállta a magára hagyott Eger városát.
Ráadásul a gyerekneveléshez is érthet valamicskét, hiszen az a mondata, miszerint Az a fő, hogy ne féljen a legény! " egész életére hatással lesz Gergelyre. A jellemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz Oldalak: 1 2
[…] – Másodszor: mihelyt a török megszállja a várat, senki neki ki ne üvöltsön; bármit kiáltoznának is be, arra semminemű felelet ne hangozzék: se jó, se rossz. […] – Harmadszor: a várban a megszállás után semmiféle beszélgető csoportosulás se kint, se bent ne legyen. Se ketten, se hárman ne suttogjanak. […] – Negyedszer: az altisztek a hadnagyok tudta nélkül, a hadnagyok a két kapitány intézkedése nélkül a csapatokon nem rendelkeznek. […] Ehhez a negyedik ponthoz egy közbeszólás is érkezik, megszakítva ezzel a magasztos pillanatot. Hegedüs hadnagy a közbeszóló, aminek jelentőségéről Hegedüs István jellemzésénél olvashatsz bővebben. – Utolsó pont: aki a vár megadásáról beszél, kérdez, felel, vagy bármiképp is a vár megadását akarja, halál fia legyen! […] – Esküdjetek velem – mondotta Dobó. A teremben mindenki a feszület felé nyújtotta a kezét. – Esküszöm az egy élő Istenre… – Esküszöm az egy élő Istenre – hangzott az ünnepi mormolás. – …hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem.
Dobó erre sokáig nem volt hajlandó, joggal gondolta: egész élete szolgált hűségnyilatkozatul. E történelmi tény nyomán íródott a musical keretjátéka: a rab Dobó, s az őt meglátogató Bornemissza Gergely visszaemlékezik élete fordulópontjaira, s a magyar történelem egyik legemlékezetesebb diadalára… A Gárdonyi Géza halhatatlan regénye nyomán készült Egri csillagok musical 22 éve járja dialaútját hazai földön és a határokon túl. 50 helyszínen több mint kétszázezer néző látta, Csíksomlyón százezeres tömeg gyűlt össze, hogy megtekinthesse. Az Egri Vár történelmi falai között évről-évre minden előadáson állva ünnepel a közönség, és az érdeklődés egyre nő. Közösségi oldalakon látványosan gyarapodnak az egyes előadásokról felvett részletek. 1552-ben Szolimán szultán seregei megtámadták Eger várát. Néhány napot jósoltak a bevételére. Dobó István vezetésével 2000 védő nézett farkasszemet a hetvenezres török sereggel, végül a hosszas, sokszor kilátástalannak látszó küzdelem után 38 nap elteltével az ostromlók eltakarodtak.