Fekete Himlő Oltás Magyarországon – Fekete Himlő – Wikipédia
Minden szükséges védelmi intézkedést meg kell tennünk, nem szabad ebben elfáradnunk" - figyelmeztetett. A járványügyi szakember az oltás fontossága mellett leszögezte: ha mindenki felvenné a maszkot, tartaná a védőtávolságot és figyelne a kézfertőtlenítésre, akkor a koronavírus tulajdonképpen nem is tudna terjedni. Mindenkinek része van abban, hogy mi lesz holnap – tette hozzá. Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
- 1963-ban fekete himlő miatt az egész Royal szállót karantén alá vonták Budapesten - Tudás.hu
- Fekete himlő – Wikipédia
- A koronavírus nem tűnhet el úgy, mint a fekete himlő - Infostart.hu
1963-ban fekete himlő miatt az egész Royal szállót karantén alá vonták Budapesten - Tudás.hu
- Tóth gabi mellei
- 0 36 kg gyerekülés babazu
- Sulinet Hírmagazin
Fekete himlő – Wikipédia
Budapest, második átdolgozott kiadás, 2019: [5]
A koronavírus nem tűnhet el úgy, mint a fekete himlő - Infostart.hu
A kanyaró elleni védőoltást a vakcina kidolgozása után négy évvel hazánkban is bevezették, ez az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején történt, míg a járványos gyermekbénulás elleni védőoltást 1963 óta tették kötelezővé Magyarországon. Ezek a betegségek a védőoltások általánossá válása óta megszűntek hazánkban. A tetanuszoltást 1940-ben tették kötelezővé, így a tetanusz is évi 10 alatti előfordulásra esett vissza. [2] A kötelező védőoltási rend bevezetésének okai A 19-20. század fordulóján Magyarországon igen nagy volt a csecsemőhalálozás, a helyzetet pedig súlyosbította a világháborúk időszaka is: 1000 megszületett gyermek közül több mint 180 nem érte meg élete első évét. E szám csökkentésében mind a megelőző, mind a gyógyító orvostudomány jelentős szerepet játszott. Komplex népegészségügyi programra volt szükség, melynek fontos része volt a bábaképzés, valamint az 1940-es évek elejétől megszervezett Zöldkeresztes Védőnői Mozgalom. Ezen időszakban a Magyarországon is tömegesen jelentkező járványos fertőző betegségek okoztak nagy gondot, ezért az 1950-es évek végéig a hazánkban folyó járványtani kutatások fő területe a járványos fertőző betegségek gyakoriságának előfordulása, oki elemzése volt.
Az utolsó megbetegedést 1977-ben jegyezték fel, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban pedig himlőmentesnek nyilvánította a Földet. Poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) A betegség első leírása a XVIII. század végéről származik, de petyhüdt bénulásos eseteket, melyeket könnyen elképzelhetően a polio okozott, már az ókorban is ábrázoltak. A vírus a XX. század elejéig csak szórványosan fordult elő, azonban 1910-től kezdődően a fejlett országokban hirtelen megugrott a gyakorisága. Magyarországon az első jelentős gyermekbénulás-járvány 1931-ben fordult elő, de a járványügyi helyzet 1950-1959 között vált igazán súlyossá. Az 1959-ben indult oltási programnak köszönhetően (Sabin-cseppek) a fertőzés pár év alatt gyakorlatilag eltűnt Magyarországról. A WHO regionális bizottsága 2002. június 21-én hivatalosan elismerte Európa polio-mentességét, és célul tűzte ki azt, hogy a fekete himlő után, globális védőoltási program segítségével ez a betegség is teljesen eltűnjön a Földről. [3] Morbilli (kanyaró) – a leg leg leg A kanyaró az egyik legsúlyosabb, védőoltással megelőzhető fertőző megbetegedés.
